Az államot irányító alaptörvények elemzéséért és ellenőrzéséért felelős jogi ágazatot alkotmányjognak nevezik. Tanulmányának tárgya a kormányzat formája és a közhatalom szabályozása, mind a polgárokkal fennálló kapcsolataikkal, mind a különféle testületek között.
Pontosabban meghatározva még azt is, hogy az alkotmányos jog felelős-e az emberi jogok, a hatalom, az alkotmány és végül az állam elméletének vizsgálatáért.
A politikai hatalmat azok az intézmények alkotják, amelyeknek a társadalom monopóliumot adott az erőszak alkalmazására. Más szavakkal: a politikai hatalom kényszerítő erővel bír arra, hogy törvényes erőszak révén kényszerítse kötelező mandátumának betartását, mindaddig, amíg ez a felhasználás szükséges.
Alkotmányos jog, amely tartozik a közjogi, alapul Alkotmány, a jogi-politikai szöveget, amely megállapítja az érdekében a politikai hatalom. Az alkotmány az ország legfelsõbb normája, ezért minden más szabályozással vagy törvénygel szemben elsõbbséget élvez.
Az alkotmányt merevség jellemzi, mivel csak bizonyos, a saját szövegében szereplő kivételes körülmények között módosítható. Az alkotmányos szerkezet preambulumot, dogmatikus részt (alapvető eljárási és anyagi jogokkal) és szerves részét (felállított hatalom létrehozásával) foglalja magában.
Például a spanyol alkotmány, amely 1978-tól származik, preambulumból, egy dogmatikus részből áll, amely az előzetes címből és az első címből, valamint egy szerves részből áll, amely az a második a tizedik címig, és végül egy sor rendelkezéssel (négy további, kilenc átmeneti, egy hatályon kívül helyezés és egy végleges).
Fontos hangsúlyozni, hogy a fent említett preambulumban az emberi jogok tiszteletben tartása, a demokratikus értékek, a jogállamiság megszentelése, valamint az Alkotmány által megfogalmazott alapvető célkitűzések összessége, mint a megvalósítás eleme.
A dogmatikus részben a fent említett alapvető jogokat, garanciájukat, a szociál- és gazdaságpolitika irányadó elveit, végül pedig az alkotmányos elveket megvalósítják. Ezek nem más, mint a jogrend felsőbbrendű értékei (egyenlőség, szabadság, politikai pluralizmus és igazságosság), hogy Spanyolország társadalmi és demokratikus jogállam, valamint a politikai szervezet alapelveinek egy része. Ebben az esetben a parlamenti monarchia, a spanyol nemzet egységének vagy a területek közötti szolidaritásnak központi kérdése van, többek között az országon belüli kérdések és alapvető pillérek között.
Eközben a szerves rész a hatalommegosztás kialakítását fejleszti: végrehajtó, bírói és törvényhozási.
Az alkotmányos jog doktrínális alapelvei között szerepel a hatalommegosztás (törvényhozó hatalom, végrehajtó hatalom és bírói hatalom), valamint a jogállamiság (a jogrend alá tartozó állami hatalom), a nemzeti szuverenitás és az alapvető jogok (stabilitás) védelme. az alkotmányosság ellenőrzése, amely jogi eszköz garantálja az alkotmányos normák betartását).