A vezikulum a latin vesicŭla- ból származik, amely viszont a vesīca kiszerelője (lefordítható "hólyag" -ként). Ezért egy kis hólyag.
A vezikulum lehet az epidermiszben található képződés, amely általában lipidtartalommal van megtöltve. A sejtbiológia szempontjából ezzel szemben a vezikulák olyan organellek, amelyek a citoplazmából egy membránhoz hasonló lipid réteggel vannak elkülönítve. Feladata a celluláris termékek és hulladékok tárolása, mozgatása és feldolgozása.
Az epehólyag viszont a máj alatt található szerv, amely a Homo sapiens és néhány állat emésztőrendszerének egyik alkotóeleme. Ez a kis, öt és hét centiméter közötti viszkózus körte megjelenésével az epe (a máj által előállított és az emésztési folyamathoz szükséges) elhelyezésére szolgál.
Ez a szerv az epevezetéken keresztül kapcsolódik a duodenumhoz, amelyet a cisztikus és a közös epevezeték alkot. Ezek a vezetékek lehetővé teszik az epe átjutását a duodenumba.
Az epehólyagot olyan kór vagy kőzet képződése okozta rendellenességek jellemzik, amely az epevezeték belsejében helyezkedik el és elzárja azt. Az epehólyag duzzanása koleciszitisz néven ismert, gyógyszeres kezeléssel (a kövek feloldódásának megkeresésére) vagy műtéti úton kezelhető.
Mint már kifejtettük, az egyik leggyakoribb betegség, amely az epehólyagban fordulhat elő, az úgynevezett epekövek. Ezek akkor fordulnak elő, amikor az ebben a szervben létező bizonyos anyagok megkeményednek, és ennek eredményeként a beteg számos olyan tünetben szenved, amely megmutatja az említett anyagok létezését. Pontosabban, a leggyakoribb tünetek között szerepel a hányinger vagy a hát, a jobb kar vagy a has fájdalma.
A túlsúlyos emberek vagy az idősebb felnőttek azok a személyek, akiket a legjobban érinthet ez a patológia, más néven a cholelithiasis néven ismert, amely gyakran kényszeríti a beteget az epehólyag eltávolításáról, azaz annak eltávolításához. Ez azonban nem jelent semmiféle problémát, mivel nem feltétlenül szükséges élni, mivel mivel nem létezik, az epe más útvonalakon fog keresztüljutni a vékonybélbe.
A fentiek mellett elmondhatjuk, hogy a köveket viszont számos szövődmény befolyásolhatja, például carcinoma, amely egy rák típusa, mucocele, empyema, amelyet gennyiség felhalmozódásaként határoznak meg, epe-kólika vagy epehólyag-gyulladás. Ez az utolsó patológia alapvetően abból áll, amely a fent említett epehólyag falának gyulladása, és fő tünetei a különféle intenzitású erős fájdalom, hideg verejték, émelygés és hányás.
A vezikulum kifejezés egy másik használata a botanikában arra utal, hogy a vízzel körülvevő néhány növénynek a levegővel töltött ampullája van. Ezek a vezikulumok a száron vagy a leveleken találhatók.
A geológia szempontjából végül egy vezikulum egy nyílás a lávafolyamban, amelyet a kipufogógázok generálnak.