Mielőtt teljes mértékben belekerülne a petrológia fogalmába, meg kell határozni annak etimológiai eredetét. Ebben az értelemben meg kell mondanunk, hogy a görög nyelvből származik, mivel három részből áll ezen a nyelven:
- A „petros” főnév, amelyet „kőnek” lehet fordítani.
-A "logók" név, amely megegyezik a "tanulmány" -mal.
-A „-ia” utótag, amelyet az „akció” vagy „minőség” jelölésére használnak.
A kövek elemzéséért a petrológia felel. Ez egy geológia, a tudomány egy olyan részlege, amely a bolygónkat alkotó anyag tanulmányozására szolgál.
A petrológiai szakemberek ezért megvizsgálják a kőzetek tulajdonságait és az ezekkel fennálló kapcsolatokat. Között a fontosabb tárgyak az eljárások, melyek a megjelenését követ tömegek és a különböző fizikai és kémiai tulajdonságai a kövek.
A fentiek mellett megállapíthatjuk, hogy a petrológia két fő
ágara oszlik, mint például a következőkre: -Endogén petrológia, amely a tudomány felelős a Föld mély rétegeinek tanulmányozásáért..
-Exogén petrológia, amely, amint a neve is mutatja, az a tudományág, amelynek célja a földfelszín közelében született sziklák tanulmányozása és elemzése.
Általános szinten a petrológia háromféle kővel működik. Egyrészt üledékesként besorolt kőzeteket vizsgálja, amelyek vízből, szélből és más eróziós tényezőkből származnak. Van még egy olyan petrológia különlegesség is, amely ezekre a kövekre összpontosul, és ez az üledékes petrológia.
A petrológia a metamorf kőzeteket is elemzi, amelyek akkor fordultak elő, amikor a kövek a bolygón belül regisztrált hőmérséklet és nyomás miatt módosítják szerkezetüket.
Végül, a petrológia az idegen kőzetek tanulmányozására szolgál, amelyeket a vulkánok által kitöltött láva és a föld felszínén levő magma lehűtéséhez vezet.
A petrológia a petrográfiával együtt működik, amely egy másik geológiai rész, amely a kőzet összetételének tanulmányozására szakosodik, hogy leírhassa őket. A petrológia viszont inkább a kövek születésével és természetével kapcsolatos ismeretek generálására irányul.
Mint már említettük, a petrológia nem olyan tudomány, amely elszigetelten marad a többitől, hanem sok mással részt vesz és aktívan együttműködik. Így például, ha a geológiai tudományterületre megyünk, úgy találjuk, hogy szorosan kapcsolódik olyanokhoz, mint az ásványtan, a paleontológia, a stratigráfia és akár a geodinamika.
Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy szoros kapcsolatot tart fenn más tudományokkal is, amelyeknek semmi köze sincs a geológiához. Konkrétan olyan tudományágakra vonatkozunk, mint a matematika, a fizika, a kémia, az ökológia vagy a biológia.